Minden előzetes várakozást felülmúlt a Zöld Otthon Program sikere

Az MNB célja a zöldlakáshitel-piac létrejöttének és a környezeti fenntarthatósági szempontok hazai lakáspiacon történő érvényesülésének az elősegítése volt, amikor az NHP Zöld Otthon Programot (ZOP) tavaly útjára indította. A zöldhitel annyira keresetté vált, hogy márciusban már az újlakás-építésre, -vásárlásra nyújtott hitelvolumen 90 százalékát tette ki, sőt részaránya az összes lakáscélú hitelkibocsátás harmadát is meghaladta. A ZOP megfelelő eszköznek bizonyult a zöldlakások iránti kereslet, illetve ezzel közvetve a kínálat élénkítésére. Ezáltal ahhoz is hozzájárul, hogy az ország gazdasága környezeti szempontból is fenntartható működésre álljon át – összegezte a program eredményeit Patai Mihály a Világgazdaságnak adott interjúban.

A tavaly októberi induláskor 200 milliárd forintban határozta meg az MNB a Zöld Otthon Programban elérhető hitelek összegét, amelyből február végéig, havi egyenletes ütemben, 77 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek meg a bankok. Majd hirtelen többszörösére növekedett az érdeklődés. Mi történt márciusban a lakáshitelpiacon?

Nagyot változott a világ az elmúlt hónapokban ahhoz képest, ami várható volt a program elindításakor. A háborús bizonytalanság, valamint a megváltozó inflációs és kamatkörnyezet a háztartások döntéseit jelentősen megváltoztatták. A február végi ukrajnai események a világgazdaság minden szegmensére hatást gyakoroltak, nem volt kivétel a hazai lakáshitelpiac sem. Az emelkedő infláció és a háború miatti bizonytalanabb gazdasági környezet hatására egyre több lakossági ügyfél választhatta inkább lakóingatlan vásárlását, építését egyéb megtakarítási formák helyett. Emellett a szigorító monetáris politika következtében egyre inkább nyílt az olló a zöldotthonhitel és a piaci lakáshitel kamata között, és a jóval alacsonyabb törlesztőrészlet használt lakás helyett új, energiahatékony lakások vásárlására, házak építésére ösztönözhette a háztartásokat. A keret kimerülésétől való félelem miatt többen előre is hozhatták ingatlanvásárlásukat, hitelkérelmüket. De a szerződéskötések mennyiségénél is jelentősebb volt márciusban a bankokhoz benyújtott zöldhitelkérelmek dinamikája. Értesüléseink szerint ezek volumene a megkötött szerződésekkel együtt március végére már meghaladta a program 200 milliárd forintos keretösszegét. A Magyar Bankszövetség kérésére a monetáris tanács április 5-én 100 milliárd forinttal megemelte a keretet, ami lehetővé tette, hogy a korábban benyújtott hitelkérelmek nagy része teljesülhessen, és néhány hitelintézetnél ezen túl további kihelyezést is lehetővé tett.

Banki és lakossági oldalon is szemmel látható volt a megnövekedő igény a kedvezményes zöldhitelre, ami egyebek között a fokozatosan emelkedő hitelkamatoknak köszönhető. A hitelintézetektől milyen információk érkeztek? Mit tapasztalt a jegybank?

A bankoknak csak a megkötött hitelszerződésekről kell rendszeresen jelenteniük az MNB-nek, ezt az MNB minden hónap elején közzéteszi. A volumen még április elején is csak 135 milliárd forint volt, mivel ebben még nem jelent meg a bankokhoz márciusban benyújtott hitelkérelmek mennyisége. Piaci értesüléseink megerősítették a zöldhitelek egyre növekvő népszerűségét, azonban a bankoknak a befogadott hitelkérelmekről nem kellett a jegybank részére adatot szolgáltatniuk, ezért ezek volumenéről nem volt naprakész és pontos információnk. Az MNB már a program elindulásakor tájékoztatta a részt vevő hitelintézeteket arról, hogy a 120 milliárd forint kimerülését követően a fennmaradó legfeljebb 80 milliárd forintot az addigi aktivitásuk (megkötött szerződéseik) alapján allokálja majd a jegybank, hogy tudjanak tervezni és számolni a várhatóan rendelkezésükre álló kerettel. Emellett az is a kiszámíthatóságot szolgálta, hogy az új 100 milliárd forintos keretet is ugyanilyen arányban osztottuk le a bankok között.

Mennyire reális, hogy sok család használt lakás helyett inkább választott energiahatékony új lakást, és akár magasabb összegű hitelt vett fel, csak hogy a kedvező fix kamatozású zöldhitelt kaphassa meg?

Ez minden bizonnyal sok esetben így volt, enélkül feltehetően nem tapasztaltunk volna ekkora megugrást. És a jegybanknak pont ez volt az egyik kitűzött célja a programmal. A ZOP-ban – az NHP-hoz hasonlóan – a hazai bankrendszeren keresztül biztosítottunk kedvezményes jegybanki refinanszírozást olyan energiahatékony új otthonok építéséhez, vásárlásához, amelyek megfelelnek bizonyos fenntarthatósági követelményeknek.

Hogy áll most a keret? Milyen eredményeket értek el?

Eddigi adataink szerint a program tavaly októberi indulása és április vége között csaknem 6000 hitelszerződést kötöttek meg a pénzintézetek 187 milliárd forint összegben, és értesüléseink szerint a fennmaradó több mint 100 milliárd forint nagy része is le van már kötve. Becslések azt mutatják, hogy 9-10 ezer családnak tud a jegybank segítséget nyújtani a ZOP-on keresztül. A zöldhitel részesedése az újlakás-vásárlásra, illetve -építésre felvett hiteleken belül fokozatosan nőtt az indulás óta: tavaly novemberben még 50 százalék alatt volt, idén márciusban pedig már 90 százalékot tett ki, és még az összes lakáscélú hitelkibocsátás harmadát is meghaladta. Tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy a program óriási siker mind banki oldalról, mind az ügyfelek részéről. A ZOP nagymértékben segítette a lakosság energiahatékony újlakás-vásárlását és -építését. Akár tízezer energiahatékony ingatlan építéséhez biztosíthatott a jegybank forrást, ami hosszabb távon is támogatja a zöldingatlan-kínálat bővülését.

Hogyan tovább? Ilyen látványos siker után, a 300 milliárdos keret kimerülését követően is folytatódni fog az NHP ZOP?

Az MNB törvényben foglalt mandátuma, hogy elsődleges célja veszélyeztetése nélkül, hosszú távú környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett alakítani monetáris politikai eszköztárát, ezáltal is segítve Magyarország fenntartható felzárkózását. A jegybank tehát hosszú távon kívánja támogatni a hazai ingatlanállomány megújulását is, és vizsgálni fogja, hogy a 300 milliárd forintos keret kimerülése után milyen feltételek mellett tudja elősegíteni a hazai zöldátmenetet. Az MNB nyitott a program folytatására, de csak egy olyan, a hazai lakásállomány energiahatékonyabbá válását célzó gazdaságpolitikai koncepció részeként, amelyben a kormány és a hazai bankszektor egyaránt meghatározó részt vállal. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az árstabilitás elérése prioritást élvez az MNB célrendszerében, ezért a ZOP csak akkor folytatható, ha az inflációs kilátások ezt lehetővé teszik. Az inflációs várakozások mellett a lakáspiac kínálati oldalán jelentkező szűk keresztmetszetekre is tekintettel kell lennünk, továbbá minden bizonnyal a hitelfeltételeken is változtatnunk kell majd.

A Zöld Otthon Program az MNB zöldeszköztár-stratégiájának része. Mi az MNB célja ezzel a stratégiával?

A zöldeszköztár-stratégia a jegybank hosszú távú működését megalapozó keretrendszer, amelynek értelmében az MNB folyamatosan vizsgálja, hogy a monetáris politikai eszköztár egyes elemei hogyan segíthetik az árstabilitás elérése mellett a környezeti fenntarthatósági célok elérését. Fontosnak tartjuk, hogy a hazai bankok a hitelezés során minél jobban figyelembe vegyék ezeket a fenntarthatósági szempontokat, és zöldhiteltermékeket dolgozzanak ki, hiszen a klímaváltozás egy olyan horderejű folyamat, amely ellen tennie kell nem csupán a központi banknak és a kormánynak, hanem a pénzügyi közvetítőrendszernek is.

Forrás: https://www.vg.hu/